A képstabilizálás olyan fényképészeti kifejezés, amely leírja a homályos képek csökkentésének módszerét a kamera rázkódása vagy mozgása közben. A fényképezőgép szoftver vagy hardver a lehető legnagyobb mértékben automatikusan kiegyenlíti a képeket.
Lásd még a Plex használata a Chromecaston című cikkünket
A képstabilizációt optikai képstabilizációnak (OIS), rezgéscsökkentésnek, Optical SteadyShot-nak és számos más kifejezésnek is nevezik. Minden kamera- és okostelefongyártónak megvan a saját neve. Mindegyik elv azonban nagyjából ugyanaz.
A technológia három fő típusra oszlik: az ISO alapú, amely a kamera firmware-jét használja a korrekció elvégzéséhez, érzékelő alapú, amely hardvert használ, és algoritmus, valamint objektív alapú, amely hardveres kompenzációt használ.
Hogyan képes a képstabilizálás jobb képeket készíteni?
Ha a fényképezőgépet a kezében kell tartania, akkor remeg vagy remeg. Még a legkisebb mozgás is elmoshatja a képet, különösen alacsonyabb zársebesség mellett. Ha nagyobb zársebességet, állványt, bipodot vagy más állandó mechanizmust használ, akkor nem szenved annyira a remegés. Ha tartja a kamerát, megteszi.
A képstabilizálás jobb képeket készít, ha ellentétes mozgást vezet be az objektívbe, vagy eltávolítja azt a szoftverből vagy a firmware-ből. Teljesen attól függ, hogy professzionális lencsével, rögzített lencsés kamerával vagy okostelefonnal fényképezőgépet használ-e.
Például a Canon lencsék speciális mechanikát használnak a lencsén belül a mozgás megszakításához. Ez a képstabilizálás vagy az OIS. Az okostelefonok és egyes kamerák olyan szoftvert használnak, amelyet elektronikus képstabilizációnak (EIS) is neveznek.
Lencse alapú stabilizálás
A lencsés alapú stabilizálás a lencsén belül egy úszó szerelőt használ, amelyet a kamera elektronikusan vezérel. Úgy működik, hogy ellensúlyozza a lencsék mozgását azáltal, hogy egyenlő mozgást vezet be az ellenkező irányba. Segíthet az állóképek sima, élesebb képeinek rögzítésében, lassabb lencsebebesség mellett.
A hátránya, hogy drága lehet, és nem érhető el minden típusú lencsén. A korrekció tartománya szintén korlátozott. Ha a fényképezőgépet jelentős mértékben mozgatják, az objektív nem lesz képes lépést tartani, és továbbra is elmosódott képeket generál. Ezenkívül semmit sem tehet a mozgó tárgyak képeinek javítása érdekében.
ISO alapú stabilizálás
Az ISO-alapú stabilizációra hivatkozhatunk a digitális képstabilizációra is, és ugyanazt az elvet alkalmazzuk, mint a lencsék stabilizálását, de ehelyett növeli az érzékenységet. Az érzékelő az a hardver, amely a képet veszi, így a kamera mozgásának ellensúlyozása érdekében az érzékenység növelésével sokkal élesebb képet hozhat létre.
A kamera kiszámítja a fókusztávolságot és a zársebességet, és eldönti, hogy éles képet fog-e eredményezni. Ha nem, nem használ stabilizálást. Ha úgy gondolja, hogy a kép homályos, akkor az érzékenységet mért értékkel növeli a kép előállításához. Például, ha a fényképezőgépet ISO 200-ra állítja, de a fényképezőgép úgy gondolja, hogy elmosódott képet fog generálni, akkor az ISO 800-ra növekszik annak érdekében, hogy élesebb legyen.
Az ISO-alapú képstabilizálás hátránya, hogy zajt vezethet a képbe.
Érzékelő alapú képstabilizálás
Az érzékelőn alapuló képstabilizálás hasonlóan működik, mint az objektív alapú, de ehelyett a kamera érzékelőt mozgatja az objektív helyett. Ezenkívül a gyújtótávolság és a redőnyök kiszámítását is használja, mint például az ISO, és ötvözi a kettőt a legélesebb kép biztosítása érdekében. Ez egy olcsó és nagyon képes képstabilizáló módszer, amelyet a Minolta 2003-as bevezetése óta használtak.
Előnye, hogy éles képet készíthet, könnyű és olcsó. Az egyetlen igazi hátránya, hogy a lehető legjobban kihasználhatja a fókusztávolság manuális megadását.
Mikor kell használni a képstabilizálást?
Ha el tudja készíteni a felvételt, támassza alá a fényképezőgépet kétlábú állványra, állványra vagy valami állandóra, akkor nem kell a kép stabilizálására. Valójában akkor működik veled szemben, ha a fényképezőgép és a tárgy teljesen álló helyzetben van. Ha a képstabilizálót egyáltalán nem használja, akkor mindig a legjobb felvételek készülnek.
Viszont a valós világban, amely nem mindig lehetséges. Jó egy stúdióban vagy tájkép készítésekor, de ha pillanatokat időben rögzít, másodpercek alatt reagálnia kell. Ha okostelefonot használ a képek rögzítéséhez, akkor nem mindig állítható be az állvány, így ha nincs semmi állandó pihenésre, a képstabilizálás javítja a képeket.
Kísérlet a képstabilizáció bekapcsolása és egyedül hagyása, de ha a lehető legjobb képeket szeretné elkészíteni, akkor fizet, ha a technológiát csak akkor használja, amikor igazán szüksége van rá.
